2011. október 24., hétfő

Szeretjük-e még egymást...úgy ?

Vége lett. Okkal. Nem vagyunk már mi sem a régiek.


Elhittem, hogy megváltoztam,hogy megváltoztál. Elhittem, hogy megváltoztunk és hogy előröl kezdhetünk mindent. .Reményt adtál. Elhittem, hogy sikerülhet, nekünk. Kettőnkek. Újra....Együtt... Próbálkoztam, tényleg.Próbáltam mindent megtenni, vigyázni. Az alárendeltség érzése ennyi idő után is, nyomorult egy érzés. Te tudod a legjobban, mit is jelentett ez nekem. Érzés, tisztelet, bizalom, semmi sem a régi már. Vajon lehetett volna ez ugyanolyan? Olyan végtelen és felemelő?
Kétségek? Mintha bennem nem lenne. Nem mentség. Nekem sem volt.
Őszinteséget!

Végeztem veled. Szépen lassan emeszt fel az egész.

Nincsenek megjegyzések: