Mellettem ült, rám nézett és mosolygott. Visszamosolyogtam.

Rég kiismertem. Tudtam rég, hogy reménytelen.
Próbálkoztam.
Tényleg.

De jól tudom, hogy mellettem marad.

Jó vele.

Jelen

Jó együtt. Most jó együtt.

Nem kezdhetnénk inkább mindent a legelejéről?

Mire vársz?Mitől félsz?

Érzésektől.

leírhatatlanaszínekélénkebbekahangokerősebbekforogszavilággalelveszelésmégistudodholahelyedtudodhovakellmennedéskiheznemfélszbizseregaszemedszebbmindennincsenekgondokbeszippantapezsgésnemszámítsemmiajelenlétezikmögöttünkjövőéselőttünkamúlt.

aztán felkelsz.

"A piros ruhám, a kedvenc piros ruhám, most először mennyivel jobban mutatott a padlón az ágyam mellé hányva!?"

Állítólag változnak az emberek és változnak az érzések.

Egy pillanat alatt, összerak és szétszed

Fel sem ismerni a hibát.vagy felismerni,tudatában lenni és még is figyelmen kívül hagyni?

Végtelen végletek.

Engedem. Engedni fogom.
Elestem.
Felállok.
Ezúttal nélküled, valaki mással.


Az utolsó játék még hátra van, hányszor elmondtam már, hogy nem csak első hanem az utolsó is Te leszel.